Egyik kedves olvasónk küldte ezt a pár soros felvetés, amin esetleg érdemes elgondolkozni.

"Arra gondoltam, hogy az igavonó állatok erejét kellene használni generátor hajtására. Valahogy úgy, mint anno a malom meghajtására voltak használva. Ki kellene számolni, kísérletezni , hogy menyire lenne érdemes az állatokat dolgoztatni ahhoz hogy elegendő áramot állítsanak elő, és a húsuk is gazdaságosan fejlődjön. A legelőn járó állatok húsát többre tartják mint a karámba hizlalt állatokét. Nem csak a legelés miatt, hanem a mozgás miatt is. Ezért nem tartom lehetetlennek, hogy egy állat dolgoztatva legyen néhány órát naponta és hízzon is mellette.

Szóval, ott az állattenyésztés, ott a sok állati erő. Kellene telepíteni generátorokat, körkörös járással hajtanák az állatok a generátorokat. Az eladott energiából lenne fedezve a takarmány költsége. Talán még hasznot is termelnének. De ha nem is termelődne haszon az energiából, az eladott hús minőséges lehetne, az én felfogásom szerint, és a hús eladásából lenne az tenyésztő haszna. Sok mindenre jó lenne ez a
konstrukció. Új értelmet nyerne a mezőgazdaság és termelődne zöld energia. Gondolom gazdaságilag is megállná a helyét."
Igaz, nem olyan elegáns ötlet mint a hideg fúzió.

Feri

Ma már bizonyított, hogy az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek, amiket évről évre tapasztalhatunk (árvizek, száraz és forró nyarak, egy tömegben lehulló nagy mennyiségű csapadék stb.) nagyrészt az emberi tevékenyég következményei. Az éghajlatváltozásnak elnevezett folyamat mögött többek között az a hatalmas mennyiségű szén-dioxid áll, amit erőműveinkből, illetve kazánjainkból szabadul fel. Ennek csökkentésére dolgozták ki néhány éve a széndioxid-kvóták nemzetközi kereskedelmét.

Tízszer rákkeltőbb a biodízel, mint a hagyományos gázolaj - tette közé a Volvo. A svéd autógyártó szerint ezért semmiképp sem nevezhetõ a jövő üzemanyagának a hazánkban is ismertté vált biodízel.

1989. március 23-án Salt Lake Cityben, a Utah Egyetemen, a Henry B. Eyring Chemistry Building elõ csarnokában egy sajtótájékoztatóval kezdetét vette a „hidegfúziós” cirkusz, amelyen Martin Fleischmann és Stanely Pons, két elektrokémikus, bejelentette a világnak, hogy laboratóriumban, elektrolízis közben sikerült fúziós atommagreakciót létrehozni. A szenzációs bejelentést követõ tragikomikus eseményeknek kiváló krónikása Gary Taubes, aki könyvében minden mozzanatot történeti hûséggel dokumentált [1]. A hírre akkoriban a hazai sajtó is élénken reagált (lásd pl. [2–3]).

Napjainkban, a klímaváltozás árnyékában egyre inkább növekszik az igény a megújuló energiák, mint például a szélenergia hasznosítására. A zöld energiák többségével azonban az a legfőbb probléma, hogy - ellentétben a fosszilis tüzelőanyagokra épülő erőművekkel - rendkívül hullámzó teljesítményt nyújtanak, olykor a kelleténél több, máskor kevesebb energiát állítanak elő. Előbbi esetben a termelt plusz energia elveszik, míg az utóbbi esetben a fennmaradó hányadot egyéb, hagyományos forrásokból kell fedezni. A legsürgetőbb feladat tehát az alternatív, például a szélenergia tárolásának megoldása.

A megújuló energia magyarországi felhasználásán belül jelentősen csökkenteni kell a következő tíz évben a biomassza jelenlegi, mintegy 90 százalékos arányát 70 százalékra – mondta Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakállamtitkára pénteken Budapesten, a III. Megújuló Energia Fórumon tartott előadásában.