Egyik kedves olvasónk küldte ezt a pár soros felvetés, amin esetleg érdemes elgondolkozni.

"Arra gondoltam, hogy az igavonó állatok erejét kellene használni generátor hajtására. Valahogy úgy, mint anno a malom meghajtására voltak használva. Ki kellene számolni, kísérletezni , hogy menyire lenne érdemes az állatokat dolgoztatni ahhoz hogy elegendő áramot állítsanak elő, és a húsuk is gazdaságosan fejlődjön. A legelőn járó állatok húsát többre tartják mint a karámba hizlalt állatokét. Nem csak a legelés miatt, hanem a mozgás miatt is. Ezért nem tartom lehetetlennek, hogy egy állat dolgoztatva legyen néhány órát naponta és hízzon is mellette.

Szóval, ott az állattenyésztés, ott a sok állati erő. Kellene telepíteni generátorokat, körkörös járással hajtanák az állatok a generátorokat. Az eladott energiából lenne fedezve a takarmány költsége. Talán még hasznot is termelnének. De ha nem is termelődne haszon az energiából, az eladott hús minőséges lehetne, az én felfogásom szerint, és a hús eladásából lenne az tenyésztő haszna. Sok mindenre jó lenne ez a
konstrukció. Új értelmet nyerne a mezőgazdaság és termelődne zöld energia. Gondolom gazdaságilag is megállná a helyét."
Igaz, nem olyan elegáns ötlet mint a hideg fúzió.

Feri

Hogy ne csak mindig nagyon szakmai és világpiaci dolgokról legyen szó, most nagyon is gyakorlati és praktikus kérdéskört fogunk körbejárni, azaz hova lehet és hova nem érdemes napelemet telepíteni. (Hogy mennyi hozamra, megtermelt áramra, azaz kWh-ra számíthatunk napelemes rendszerből, ezt egy korábbi írásban már szerepelt).

Ha valaki napenergia alapú energiatakarékossági beruházásra szánja el magát, nem sok lehetősége van. Vagy beszerzi a ma még méregdrága elektromos cellákat a hozzá való akkumulátorokkal, frekvenciaváltóval és egyebekkel, vagy pedig vagy pedig hőenergiát termel használati melegvízhez, ha esetleg több pénze van, fűtésrásegítés céljára. Bármelyik irány mellett dönt is a VEVŐ ( csupa nagy betűvel…), számtalan kereskedő és szolgáltató céget talál, ahonnan megvásárolhatja és be is építtetheti a kiválasztott eszközöket .

vagy: Friss levegő a kipufogócsőből A General Motors (GM) által tesztelt tüzelőanyag-cella 2020-ig még nem lesz komoly ellenfele a benzinmotornak. A szakértők úgy vélik, a rendszer nagyon drága és technikailag még kiforratlan. A GM vetélytársai már gúnyolódnak is az angolul „fuel cellnek” nevezett üzemanyagcellán, és azt „fool cellnek”, magyarul „ügyefogyott tartálynak” csúfolják. De mostanában már hiányzik a nagyratörő tervek közül a hidrogén is, amelyhez évtizedek óta a legnagyobb reményt fűzték, hogy egyszer majd a személyautók üzemanyaga lehet.

Ma már bizonyított, hogy az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek, amiket évről évre tapasztalhatunk (árvizek, száraz és forró nyarak, egy tömegben lehulló nagy mennyiségű csapadék stb.) nagyrészt az emberi tevékenyég következményei. Az éghajlatváltozásnak elnevezett folyamat mögött többek között az a hatalmas mennyiségű szén-dioxid áll, amit erőműveinkből, illetve kazánjainkból szabadul fel. Ennek csökkentésére dolgozták ki néhány éve a széndioxid-kvóták nemzetközi kereskedelmét.

Tízszer rákkeltőbb a biodízel, mint a hagyományos gázolaj - tette közé a Volvo. A svéd autógyártó szerint ezért semmiképp sem nevezhetõ a jövő üzemanyagának a hazánkban is ismertté vált biodízel.