Érdemes távhősnek maradni?

Távfűtás ?

Csak a politika csökkentheti a távfűtés árát, mondják a távhőszolgáltatók. Ők ugyanis politikai döntések miatt drágán kapják a gázt, a fogyasztók sok áfát fizetnek, és jobbára csak az áramárban jelenik meg a kapcsolt áram- és távhőtermelés haszna. A szolgáltatók szerint a közhangulat a valósnál is drágábbnak tartja a távfűtést, aminek az ára Budapesten akár a harmadával csökkenhetne, ha nem lenne fontosabb az olcsó áram és az olcsó gáz.

A budapesti távhőszolgáltató gigajoulonként 3300 forintért, a bécsi, átszámolva, 1500 forintért veszi a hőenergiát mutat rá László György, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének alelnöke arra, hogy mi a magyar távfűtési rendszer legnagyobb fogyatékossága. Az, hogy nagyon sok cég – az ország mintegy száz városban használnak távfűtést – már a hőenergia beszerzésekor ledolgozhatatlan versenyhátrányba kerül az alternatív fűtési módokkal szemben. Ennek eredményeként a fővárosban például 14 százalékkal drágább a távfűtés, mint a gázfűtés.

A távhő árát – nem csak Budapesten – döntően a megvásárolt hőenergia ára határozza meg. Ezt jelzi az is, hogy a már említett 3300 forintos árat mindössze tíz százalékkal drágítja a Főtáv saját kazános hőtermelésének nagyobb költsége, és így 3600 forintért adja a meleget. Egészségtelen a magyar energiaár-rendszer, és még egészségtelenebb lesz akkortól, amikor a gázárban az E.On korábbi, indokoltnál kisebb lakossági gázáremelése okozta veszteségét minden fogyasztó – tehát nem csak a lakosság – kénytelen megfizetni, kesereg Balog Róbert, a budapesti távhőszolgáltató, a Főtáv szóvivője.

Ezért is írja elő a távhőtörvény, hogy azokban az erőművekben, ahol kapcsolt áram- és hőenergia-előállítás folyik, az energiatermelés energetikai hasznának a távhőnél kell megjelennie; ez fajlagosan kétszáz százalék körüli termelői hatásfokot jelentene. Ez azt jelenti, hogy azonos értékű hő előállításához a kapcsolt termelésben fele annyi gáz kell, mint egy egyszerű kazánban. Vagyis gyakorlatilag egy olyan hőárnak kellene kijönnie az erőművekből, ami a kazánban előállított hő árának a fele, magyarázza a szóvivő. Szerinte ebben a rendszerben a most 3619 forintos gigajoule-onkénti fogyasztói ára akár 2600-2800 forintra is csökkenhetne.

Az esetek nagy részében azonban nem a távhősök élvezik a kapcsolt termelés előnyét, szerintük azért, mert a politikának sokkal fontosabb az olcsó áram, mint az olcsó távhő, ezért szemet huny az erőművek üzletpolitikája fölött. Vannak azonban kivételek, mondja László György, példaként említve, hogy Győrben azért sokkal olcsóbb a távfűtés, mint a gáz, mert a helyi távhőszolgáltató saját maga épített egy erőművet, így az áram bevételét is ő kapja meg.

Jogszabályban kellene rögzíteni a hő árának számítási módját (felhasznált energia, egyéb elszámolható költségek). Ennek következménye az lehetne, mondják a távhősök, hogy egy erőmű, amely a távhőt eddig drágábban adta, mint kellene, a villamos energiát nem tudja olyan olcsón adni, mint eddig.

Akiknek az is fáj – és ezzel is indokolják szolgáltatásuk viszonylag magas árát –, hogy a hőenergia előállításához szükséges gázt lényegében a lakossági gáz árával azonos szinten vásárolhatják meg. Nálunk egy nagyipari fogyasztó lényegében drágábban kapja a gázt, mint egy lakossági, mondja Balog Róbert
Kinek olcsó a gáz?

Az energiahivatal honlapján olvasható adatok ezt lényegében alátámasztják. Az úgynevezett végfelhasználói gázár – a különböző támogatások és kedvezmények nélkül – a lakossági fogyasztóknak köbméterenként 132,19 forint, a távhőszolgáltatók teljesítménytől függően 113,56 vagy 128,06 forintot fizetnek érte. Érdekes módon a gázt a kisebb teljesítménylekötésűek kapják olcsóbban, vagyis az igazán nagy fogyasztók tényleg a lakossági ár 97 százalékát fizetik

A távhős szakemberek egyetértenek abban, hogy a távhőellátás problémáját – lényegében az árcsökkentést és így a leválások tömegessé válásának megakadályozását – csak a politika tudja megoldani. „A politikusoknak kellene a szabályozás, árképzés, az egész távhőrendszer felelősségét végiggondolniuk” – mondja László György. Ha ugyanis a most 640-650 ezer – ezen belül Budapesten nagyjából 240 ezer – fogyasztónak körülbelül egyharmada úgy dönt, hogy fűtési módot vált, annak „nagyon drámai következményei lehetnek”, a szolgáltatók egy része akár be is csődölhet, míg a rendszerben maradó fogyasztók a fizetésképtelenség határára sodródhatnak.

„Egy ilyen esetet már nem nekünk, szolgáltatóknak kell kezelnünk, mert nem is tudunk kezelni” – mondta Balog Róbert. A fővárosi távhőcég szóvivője szerint „ha egy ilyen összeomlás elkezdődik, ha egy egyszerű számítási módszer alapján a fogyasztóknak megéri váltani, szociálpolitikai kérdés lesz, hogy mit kezdjünk a maradókkal”. Egy távhőszolgáltató a szóvivő szerint a fogyasztó kiszolgálásával tud foglalkozni, és azzal, hogy jelzi a politikának, hogy egyes intézkedéseknek milyen következményük lesz. „Azzal nem szeretnénk foglalkozni, mit fogunk tenni, ha a távhőrendszer kilyukad, szerintük ez nem következhet be.”

Pedig a tömeges leválásra van esély. „Most van egy olyan közhangulat, hogy sokan irreálisan magasnak érzik a távhőszámlájukat. Erre rájátszik az, hogy számos vállalkozó, aki az átállásban érdekelt, egyszerűen hazudik, kihasználja az emberek érzelmeit, azt, hogy sokan nem tudnak tételes költség-összehasonlítást csinálni” – mondja a MATÁSZSZ alelnöke. Ennek a hangulatnak akár az is lehet a következménye, hogy valóban lakások tízezrei váltanak fűtési módot, még az olyan helyeken is – mint például Győr, Ajka, Kecskemét, Oroszlány –, ahol a távfűtés lényegesen olcsóbb, mint a gáz.
Áfacsökkenés átmenetileg

A leválás ellen alapvetően az alacsonyabb árral versenyezhetnek a cégek, az alacsonyabb árhoz viszont lényegében politikai döntések kellenének. Ilyen politikai döntés születhet azzal – amiről kedden jelentek meg az első hírek –, hogy az idén augusztusban 18 százalékosra csökkenő távhőáfa jövőre a legalacsonyabb, jelenleg ötszázalékos kulcsra változzon.

Ez a mostani húsz százalék áfatartalmú számlához képest kapásból 12,5 százalékkal csökkentheti a fogyasztók számláját – ha az áfakulcs marad öt százalék, és az áfacsökkentés hatását egy az egyben megjelenítik a számlában. „Az áfacsökkentést átmenetileg lépésnek gondoljuk addig, amíg a drága gáz és távhő kárára olcsó áram problémája meg nem oldódik” – mondja László György.

Mi változik az ősztől? Tovább csökken az alapdíj, és 2010-ben sem fog emelkedni, kecsegteti a budapesti távfűtéses lakásokban élőket Balog Róbert. A Főtáv-szóvivő szerint az idei áfaváltozás biztosan visszavesz a versenyhátrányukból hét százalékot – hiszen a gáz forgalmi adója huszonöt százalékra nő –, és az adótétel csökkenésével „megindulhat a tarifában jelentkező korrekció is”.

Távlatilag nemcsak a gázárakban szeretnének igazságos teherviselést a távhősök, hanem a rendszerhasználati díjak csökkenését is el akarják érni. Jelenleg ugyanazt a rendszerhasználati díjat fizeti fogyasztásának arányában egy nagy- és egy kisfogyasztó, holott a nagyfogyasztó fajlagosan sokkal kevesebbe kerül a gázszolgáltatónak, mondta Balog.

A szolgáltatók szerint támogatni kellene a távhőt előállító erőművek olyan nagyberuházásait, amelyek az alternatív, megújuló energiaforrások felhasználást teszik lehetővé. A szél- és napenergia ingyen van, de a kinyeréséhez szükséges technika költsége nagy, érvel a Főtáv szóvivője. Ha ezeket az energiaforrásokat, vagy Budapesten például a szemétégetést, biomasszát bekapcsolják a rendszerükbe, a távhősök függetlenné válnának a gázáraktól.

A távhős cégek, mint mondják, nemcsak saját érdekükben lobbiznak a távfűtés megtartása és árának csökkentés mellett. „A távhő egész Európában hatékony eszköze a klímavédelemnek” – említ egy példát László György. Balog Róbert arra figyelmeztet: a távhőszolgáltatásnál a lakókörnyezetben nincs károsanyag-kibocsátás.

A szakértők szerint alaptalanok azok az érvek is, hogy a magyar távhős cégek túl nagy hőveszteséggel működnek: a hőveszteség Budapesten például tíz százalék, mondja László György, Salzburgan tizenhat, de Dániában, ahol messzire szállítják és családi házakat is bekötöttek a rendszerbe, átlagosan húsz százalék.

Forrás: index.hu


style="display:inline-block;width:468px;height:60px"
data-ad-client="ca-pub-0247853432262782"
data-ad-slot="2778301780">

Cikk beküldés
Tisztelt Látogató, küldjön cikket és ossza meg gondolatait a többi olvasóval.