Megújuló energia: ambiciózus célok Európa számára

Megújuló energia: ambiciózus célok Európa számára

Azért, hogy az EU elérje ambiciózus kibocsátáscsökkentési céljait, a Parlament azon dolgozik, hogy gyorsítsa a zöldebb alternatívák, például a megújuló energia felhasználását.

Az európai megújulóenergia-ágazat fellendítése
A jelenlegi energiaválság, amelyet Oroszország ukrajna elleni agressziója is felerősít, rávilágított arra, hogy az EU-nak csökkenteni kell az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, valamint biztosítani kell az EU energiaellátását a zöldebb alternatívákra – például a megújulókra – összpontosítva. Ezzel párhuzamosan a klímaválság leküzdése érdekében az EU élen szeretne maradni a zöld átmenet terén is.

Megújuló energiaforrások
A nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia; szél-, nap-, geotermikus-, víz- és környezeti energia, árapály-, hullám- és az óceánból nyert energia, biomassza,hulladéklerakókban és szennyvíztisztítókban keletkező gázok,biogáz energia

Döntés a 2030-ig szóló új uniós megújulóenergia-célokról
Európa ambiciózus klímapolitikai erőfeszítéseit az „Irány az 55%” klímacsomag tartalmazza. Az EU célja, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását, és 2050-re klímasemlegessé váljon.

A jogszabálycsomag tartalmazza az EU megújuló energiáról szóló irányelvének aktualizálását is, hogy 2030-ra növeljék a megújuló energiaforrások arányát az EU energiamixében a jelenlegi 32%-os célról.

2023 szeptemberében a Parlament megszavazta a Tanáccsal kötött megállapodást, amely új célként tűzi ki a megújuló energiaforrások arányának 42,5%-ra növelését 2030-ra, bár a tagállamokat arra ösztönzik, hogy törekedjenek 45%-ra – ezt a célt a Bizottság is támogatta a REPowerEU tervvel. A 2022 májusában előterjesztett dokumentum hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást, és fokozatosan meg kell szüntetni az Oroszországból származó energiaimportot azáltal, hogy 2030-ra 45%-ra növelik a megújuló energiaforrások arányát az energiatermelésben, az iparban, az épületekben és a közlekedésben.

Az új jogszabály felgyorsítja az új vagy átalakított, megújuló energiát hasznosító erőművek jóváhagyási folyamatát, beleértve a napelemeket és a szélmalmokat.

A megújuló energiaforrások arányának növelése az EU ágazataiban
21,8% ; a megújuló energiaforrások részesedése az EU energiafogyasztásában 2021-ben. Ez meghaladja a 2020-ra kitűzött 20%-os célt, és 2004 óta több mint duplájára nőtt (9,6%).

A következő ágazatokban a célokat is frissítették:
épületek – megújuló energiaforrások aránya 49%-a 2030-ra.
ipar – a megújuló energiaforrások évi 1,6% átlagos növekedésének új mércéje.

A megállapodás figyelembe veszi a Parlament azon kérését, hogy a tagállamok az innovatív megújulóenergia-technológia irányadó célját tűzzék ki 2030-ig az új telepített megújulóenergia-kapacitás legalább 5%-ára, valamint a határokon átnyúló energiaprojektekkel kapcsolatos együttműködési keret létrehozására.

Ez egyúttal követi a Parlamentnek a biomassza felhasználására vonatkozó szigorúbb kritériumokról szóló felhívását is, hogy csökkentse a nem fenntartható gyakorlatok finanszírozásának kockázatát, és megelőzze a talajminőségre és a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatásokat. A Tanácsnak most hivatalosan el kell fogadnia a megállapodást ahhoz, hogy a megújuló energiáról szóló új irányelv hatályba lépjen.

A táblázat azt mutatja, hogy a tagállamok hogyan teljesítették a 2020-as megújulóenergia-célokat.
Megújuló energiaforrásokból származó energia aránya országonként (a teljes energiafogyasztás %-ában):

Forrás: https://www.europarl.europa.eu