Egyre nagyobb szerepet kapnak a megújuló energiaforrások az Európai Unió energiarendszerében. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2025-ben az EU bruttó végső energiafogyasztásának 26,2 százaléka származott megújuló forrásokból, ami javulás a 2024-es 25,2 százalékhoz képest.
Az északi országok továbbra is élen járnak
A rangsort ismét a skandináv államok vezetik. Svédországban az energiafelhasználás 65,4 százalékát, Finnországban 53 százalékát, Dániában pedig 48,2 százalékát biztosították megújuló energiaforrások. Ezek az országok hosszú évek óta jelentős összegeket fordítanak szél-, víz- és biomassza-alapú energiatermelésre.
A lista másik végén Belgium (14,9%), Szlovákia (16,3%) és Írország (17,2%) található, ahol a fosszilis energiahordozók továbbra is nagyobb szerepet töltenek be.
Románia közel van az uniós átlaghoz
Romániában 2025-ben a megújuló energiaforrások aránya 25,6 százalék volt a teljes energiafelhasználáson belül, ami ugyan kissé elmarad az uniós átlagtól, de javulást jelent az egy évvel korábbi 25,4 százalékhoz képest.
Érdekesség, hogy ezzel az eredménnyel Románia olyan gazdaságilag jóval erősebb országokat is megelőzött, mint Németország és Franciaország, ahol a megújulók részesedése egyaránt 23,9 százalék volt.
Az áramtermelésben már közel 50 százalék a zöldenergia
Még látványosabb a fejlődés a villamosenergia-termelésben. Az Eurostat szerint 2025-ben az Európai Unióban elfogyasztott villamos energia 49,9 százaléka megújuló forrásból származott.
Ebben a kategóriában Ausztria vezeti a mezőnyt, ahol a villamos energia több mint 90 százalékát (90,8%) víz-, szél- és egyéb megújuló források biztosítják. Szorosan mögötte áll Svédország (89,2%), majd Dánia (77,7%), Portugália (65,6%), Görögország (60,9%) és Spanyolország (60,7%).
Románia ezen a területen is jól teljesít: a felhasznált villamos energia 49,87 százaléka megújuló forrásból érkezett, vagyis gyakorlatilag minden második elfogyasztott kilowattóra zöld energiából származott. Ugyanakkor több ország – köztük Görögország, Finnország, Horvátország, Lettország és Litvánia – még ennél is magasabb arányt ért el.
A fűtésben is egyre nagyobb szerepet kapnak a megújulók
Nemcsak az áramtermelésben, hanem a fűtés és hűtés területén is folyamatos az előrelépés. Az EU-ban 2025-ben már 27,4 százalékra emelkedett a megújuló energiaforrások aránya ezen a területen, míg 2024-ben még 26,7 százalék, húsz évvel korábban, 2004-ben pedig mindössze 11,7 százalék volt.
Ez jól mutatja, hogy az energiarendszer átalakulása nem csupán a napelemekről és a szélerőművekről szól: egyre több hőszivattyú, biomassza-fűtés, geotermikus energia és korszerű távhőrendszer segít csökkenteni a fosszilis energiahordozók felhasználását.
Folyamatos az előrelépés, de még messze a cél
Az adatok alapján Európa egyértelműen a megújuló energiaforrások felé halad, ugyanakkor az országok között továbbra is jelentős különbségek vannak. Míg egyes tagállamok energiaigényük több mint felét már tiszta forrásokból fedezik, mások még mindig nagymértékben támaszkodnak földgázra, kőolajra és szénre.
A következő évek egyik legnagyobb kihívása nem csupán a megújuló energiatermelés további növelése lesz, hanem az is, hogy a megtermelt zöldenergia hatékonyan tárolható és a villamos hálózatok számára is egyenletesen felhasználható legyen. Ez kulcsfontosságú feltétele annak, hogy hosszú távon stabilabb energiaárak és nagyobb energiabiztonság valósuljon meg Európában.
