Atomenergia
Az atomenergia jövője
Jó néhány más országban jelentettek be moratóriumot, vagy végleges tilalmat atomerőművek építésére, és csak néhány ország tart ki következetesen atomenergetikai programja mellett. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a szakmában mind gyakrabban teszik fel a kérdést: van-e jövője az atomerőműveknek? Megítélésem szerint a kérdést másképp kell megfogalmazni: le tud-e mondani az emberiség az atomenergia alkalmazásáról ? Több oka van annak, hogy jelenleg a nukleáris energiát sokfelé nem tekintik vonzónak. Az egyik ok a szükséglet hiánya, mert sok fejlett országban jelentős erőművi kapacitásfeleslegek alakultak ki, mivel a villamosenergia-igények a korábban feltételezettnél jóval lassabban nőttek. A felesleg azonban 1-2 évtizeden belül felszívódik, nem csak az igénynövekedés fedezésére, hanem a kiöregedő erőművek pótlására is. Ezt az 1-2 évtizedet kegyes haladéknak is fel lehet fogni, mialatt az atomenergia-ipar erőfeszítéseit az akadályok leküzdésére tudja koncentrálni. Különösen két problémát kell megoldani, a gazdasági versenyképességet és a társadalmi elfogadtatást.
Magyarországnak fejlesztenie kell nukleáris energia-termelő kapacitását, a paksi atomerőmű élettartamát meg lehet hosszabbítani, a nukleáris erőművek építése, élettartamuk meghosszabbítása az Európai Unióban tagállami hatáskör. Saját forrásaink korlátozott lehetőségei miatt nagyarányú energiaimportra szorulunk. Jelenlegi energiaszükségletünk kétharmadát fedezzük energiabehozatallal, ami a jövőben tovább fog nőni, a gazdasági növekedés emelkedő energiaszükségletének fedezésére. A nagy energiaimport sérülékennyé teszi gazdaságunkat, mert fokozottan ki vagyunk téve a világpolitika és a világgazdaság energiahelyzetet befolyásoló váratlan eseményeinek. Bár a nukleáris üzemanyagokat is importáljuk, azok mégis jelentősen növelik az ellátásbiztonságot, mert egyszerűen sokévi energiaszükséglet tárolására adnak módot, és így stratégiai tartaléknak tekinthetők.
Az atomenergetikát illetően az EB szerint minden tagállam szabadon döntheti el, támaszkodik-e a nukleáris energiára ez áramtermelésben, de hozzáteszik: „Az EU27-ben üzemelő 152 atomreaktor Európa villamosenergia-szükségletének 30%-át termeli” – ez a szám azonban jelentősen csökkenhet, ha néhány EU-tagállam terveiknek megfelelően lemond az atomenergia használatáról. A várható energiaigények kielégítése és az európai importfüggés csökkentése érdekében döntéseket kell hozni új beruházásokról vagy bizonyos erőművek üzemidő-hosszabbításáról.
Az atomenergetika újbóli megerősödése a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében is opció lehet, és fontos szerepet játszhat a globális klímaváltozás elleni harcban. Az atomerőművek gyakorlatilag CO2-kibocsátás mentesek, és részét képezik az EB széndioxid-kibocsátás csökkentési szcenáriumnak. Ez is fontos szempont a jövő kibocsátás-kereskedelmének megvitatásánál.