Napkollektor
A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, mely napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát.
A hőcserélő közeg jellemzően folyadék, ám levegő is használható. Ezt a felmelegített anyagot használják fűtésre, felhasználási területei között megtalálható még például a fűtésen kívül a melegvíz szolgáltatás mosogatáshoz, fürdéshez és akár medencék vízutánpótlásához, de olyan megoldással is találkozhatunk, ahol a fényt összegyűjtve üvegszálakon, vagy tükrös csöveken keresztül vezetik el épületek világításához.
Gyakran keverik össze a napkollektort és a napelemet, de a kettő már csak működési elvéből és felhasználásából eredően sem ugyanaz! Míg a napkollektor meleg vizet szolgáltat, a napelemet elektromos áram termelésére használják.
Az első és nagyon könnyen megvalósítható alkalmazási mód a használati meleg víz előállítása. Ez az úgynevezett egy kollektor – egy tartály hidraulikus séma szerinti működés, azaz egy kollektor, vagy kollektor-mező és egy tartály, vagy egy funkciójú tartályegyüttes szerepel az összeállításban. A második alkalmazási mód a medence fűtés. Ez a megvalósítás is hasonlít az előző előállítási módhoz, a tartály szerepét maga a medence veszi át. A harmadik a fűtéskiegészítés.
Nem véletlen a szóhasználat, hiszen tudjuk, hogy a Nap hazánkban a téli hónapokban rövid ideig szolgáltat energiát, azonban az átmeneti hónapokban még, ill. már elég nagy energiát szolgáltat, így fűtésről nem, de fűtéskiegészítésről igenis beszélhetünk! Egy jól méretezett rendszer akár 40% megtakarítást is eredményezhet az éves energiaszükségletből. Akkor terjednének el tömegesen a napkollektorok, ha maximum 10 éven belül megtérülnének.
Napkollektoros rendszerek állami támogatása
Zöld Beruházási Rendszer – (ZBR-EH-09)
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) 2009 decemberben kiírta a Zöld Beruházási Rendszer keretén belül a Klímabarát Otthon Energiatakarékossági Alprogramot. A pályázatokat folyamatosan lehet beadni a támogatási keret kimerüléséig, vagy legkésőbb 2010. október 30-ig.
A Program keretében magánszemélyek (családi ház tulajdonosok) és társasházak, lakásszövetkezetek pályázhatnak vissza nem térítendő támogatásra, az alábbi esetekben:
1. Meglévő épületen hajtanak végre energia-megtakarítást eredményező felújítást (nyílászáró cseréje, lodzsák beüvegezése, hővisszanyerős szellőzés kiépítése, homlokzatok, födémek utólagos hőszigetelése, fűtési és melegvíz készítő rendszer korszerűsítése, hővédelmi célú árnyékolás, megújuló energia hasznosítás) – A támogatásának feltétele, hogy az épület a támogatott beruházás eredményeként legalább egy kategóriával magasabb energetikai besorolást érjen el.
2. Új, fokozottan energiatakarékos, „A+” épületenergetikai minősítésű lakóépületet építenek, és az épület hasznos alapterülete nem több, mint 130 négyzetméter.
A támogatás mértéke napkollektoros rendszer megvalósítása esetén:
Meglévő épület esetén:
Alaptámogatás: 30%, maximum 1.470.000.-Ft
Klímabónusz támogatás: Az alaptámogatáson felül, további 10-30% támogatás.
„B” energetikai kategória elérése esetén: +10%, maximum: 200.000.-Ft
„A” energetikai kategória elérése esetén: +20%, maximum: 600.000.-Ft
„A+” energetikai kategória elérése esetén: +30%, maximum: 1.000.000.-Ft
Új épület építése esetén:
25.000.-Ft/négyzetméter, maximum 3.250.000.-Ft (csak „A+” minősítést elérő épületek esetén)