Biogáz technológia
Magyarországon szabályozási problémák nehezítik a biogáz technológia elterjedését.
Elsősorban a szabályozási problémák és a más uniós tagországokhoz képest alacsony támogatási szint nehezíti a biogáz-technológia magyarországi elterjedését – közölte Kovács Kornél, a Magyar Biogáz Egyesület (MBE) elnöke kedden Szegeden.
Magyarországon kiválóak az adottságok a biogáz termeléshez, a jelentős mezőgazdasági termelésből rendelkezésre áll a szükséges alapanyag, amelynek csak egy részét hasznosítják – mondta a szegedi Tudományegyetem professzora egy a biogáz-technológiát népszerűsítő hat ország szakembereinek részvételével zajló program kétnapos konferenciáját követő sajtótájékoztatón. Az országban mégis csupán hat olyan biogázüzem működik, amely növényi alapanyagot és az állattartás során keletkező hígtrágyát dolgoz föl, egy tucatnyi helyen a szennyvíziszapból állítanak elő biogázt, néhány szeméttelepen pedig a depóniagázt gyűjtik. Ezzel szemben Németországban több mint négyezer biogázüzem működik – tudatta Kovács Kornél.
Az MBE elnöke szerint a lemaradás több okra vezethető vissza. Viszonylag alacsony a támogatás: Magyarországon a biogáz felhasználásával gázmotoros erőművekben előállított villamos energia átvételi ára kilowattóránként 9, Szlovákiában 13, Németországban pedig 24-26 eurócent. Másfelől szabályozási problémák is vannak, például a biogázt nem sorolták be a bioüzemanyagok közé, így az ilyen beruházások pályázati forrásoktól esnek el. A biogáz előállítása során – amellett, hogy megújuló energiát állítanak elő – gyakran környezeti veszélyt jelentő hulladékokat ártalmatlanítanak. A biogáz – szemben más alternatív energiaforrásokkal – tárolható, és az energianövények termelése során a hatásfok is lényegesen nagyobb, mint a bioetanol vagy biodízel előállítás során – sorolta a technológia előnyeit a professzor.
Ma Magyarországon leginkább akkor lehet gazdaságosan működő mezőgazdasági alapanyagot feldolgozó biogázüzemet létrehozni, ha lehetőség van a gázmotoros villamos-energia előállítás során keletkező hulladékhő hasznosítására. Erre példa a klárafalvai üzem, ahol egy tollfeldolgozó igényét fedezik így, vagy egy tervezett sándorfalvi beruházás, ahol egy zöldségszárító szolgálnának ki hőenergiával – mondta Kovács Kornél. A szakember szerint megoldás lehetne a tisztított biogáz földgázhálózatba táplálása – Ausztriában már két ilyen üzem működik és három másik építése folyik – Magyarországon azonban hiányzik az ehhez szükséges szabályozás és támogatási rendszer.