A klímaváltozásról
A klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti. A változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, az átlagos csapadékra, vagy a széljárásra. Az éghajlatváltozás jelentheti az éghajlat változékonyságának módosulását is. Egy adott klímaváltozás végbemehet akár néhány évtized alatt, de kiterjedhet évmilliókra is. Klímaváltozás történhet a Földön végbemenő természetes folyamatok következményeként, a bolygót érő külső hatások eredményeképpen, vagy akár emberi tevékenység folytán.
A klímaváltozás mindannyiunkat érintő, szerteágazó és súlyos kérdés. Az vitathatatlan, hogy folyik egy globális felmelegedés. Ennek várható mértékéről, okairól és főleg következményeiről viszont a vélemények legszélesebb skálájával találkozhatunk, melyben a szakembernek sem könnyű eligazodni. Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása a levegő gázkoncentrációjának folyamatos növekedése, ami a fosszilis tüzelőanyagok – földgáz, kőolaj, szén) – használatából, vagy a vegetáció elégetéséből – erdőégetés, fatüzelés – ered.
A mind több gáz okozza földünk hő visszatartó képességének növekedését, ami hosszabb távon globális klímaváltozáshoz vezethet. Az éghajlatváltozás hatásai már Európában is megfigyelhetőek. A folyók vízhozama növekszik Észak- és Nyugat-Európában. Délen összességében jelentős vízveszteség várható, ám a téli áradások kockázatai e területeken sem csökkennek. A változások várhatóan Dél-Európát jobban fogják sújtani, mint Észak-Európát. Mivel Magyarország, a változásokat tekintve a határrégióban helyezkedik el, hazánk területén nagyobb bizonytalansággal lehet a változásokat előrejelezni. Feltehetőleg a vízhez jutás és a vízmegosztás kritikus kérdés lesz a jövőben, különösen, ha a mennyiségi szélsőségekkel (árvíz, aszály) összefüggő vízminőségi veszélyeket is figyelembe vesszük.
Forrás: origo.hu
A fenti jelenségek, illetve tendenciák közül több már hazánkban is kimutatható. Ilyenek az árvíz és aszálykockázat növekedése, az új kórokozók megjelenése, a hőhullámok gyakoribbá válása, de a fafajok elterjedésének változására is utalnak jelek. A csapadékhullás a csökkenő évi összmennyiség mellett intenzívebbé vált a Kárpát-medencében. A fűtési energiaigény nagy fokú csökkenésével számolnak a szakértők, de negatív energetikai hatásokra is számítani kell. Így a vízenergia potenciáljának a csökkenésére, a nyári hűtési energiaigény növekedése, ami akár meghaladhatja a téli fűtési energiaigény csökkenését is. A közlekedésben is várhatóak változások.
Az éghajlat által érintett területek közül komolyabb változások várhatóak a turizmusban. Ez több országban, így hazánkban is jelentős bevételi forrás lehet, melynek fejlesztése függ a jövőbeli kereslettől, ez utóbbi pedig például az időjárási körülményektől. A nyári idény tekintetében Európa déli területei valószínűleg vesztesek, az északiak talán nyertesek lesznek. Kellő alkalmazkodási technikákkal ugyanakkor a nyári, túl meleggé és szárazzá váló turistaszezont esetleg el lehet tolni a mostani ősz, illetve tavasz irányában. Különösen érzékenyek a felmelegedés miatt a sísportra épülő központok: 2°C-os globális melegedés a csapadékviszonyok változása nélkül mintegy 50 nappal rövidíti meg a hótakarós periódust.